JANUS MISZTÉRIUM ÉS KARNEVÁL
Játszák:
Hollósi Orsolya, Pintér-Németh Nikolett, Dávid Kiss András, Kőrösi Boldizsár, Nagy Henrik, Pintér Németh Géza. // Közösségi alkotás.
Producer: Pintér-Németh Géza;
Szakmai konzulens: Szaida Khaled-Abdo
Jelmez: Takács Anikó
Szinopszis
Ha egyetlen szóban összegezzük, hogy mi a Janus-misztérium és karnevál előadás témája, akkor az az EGYENSÚLY. Ami a leginkább érdekel minket az az ember önmagával és a természettel szembeni egyensúlya, vagy egyensúlyvesztése, illetve annak visszanyeréséért folytatott küzdelme. Ezért színházi keresésünkben különösen érdekesek számunkra a természeti jelenségek ciklikus folyamatai és az átmeneti állapotok megragadása: naplemente, nap-éj egyenlőség, évszakváltás, holdjárás… stb. Ezzel párhuzamosan kutatjuk az ember egyéni életében megjelenő átmeneti állapotokat is, ahogy Márai Sándor mondja: „néha reggel felkelünk és érezzük, hogy valami visszavonhatatlanul megváltozott”. Ilyen állapotok az utazás, a történelmi tapasztalat, a betegség és a gyógyulás, vagy az identitásunk egész életen át tartó fejlődésének mozzanatai.
Ebben a keresésben Janus Pannonius életrajza és egyes versei (főként A szelek versenye, A hónapok vetélkedése, Az árvíz, Búcsú Váradtól, Saját lelkéhez, Névváltoztatásról… stb.) izgalmas alapanyagul szolgálnak, de mindezen túl elvezetnek minket a római hiedelemvilág egyik legősibb istenségének a képéhez – akit minden bizonnyal valaha az egykori Pannóniában is ünnepeltek és aki egyben első híres költőnk névadója –, a kétarcú Janushoz. Ez az istenség áll az átmenetek kapujában, múlt és jelen, háború és béke küszöbén.
A műfaj tekintetében az utcaszínház formai lehetőségeit keressük, de egy olyan előadás létrehozásának az igényével, ami zárt térben is játszható. Ennek okán főként egy nem irodalomcentrikus színházi nyelv kialakítására törekszünk, amelyben nagyobb szerep jut a hangnak és a mozgásnak, illetve olyan eszközöket vonultat fel, mint a gólyaláb, a kóruséneklés, a tánc vagy az akrobatika. Célunk továbbá, hogy tanuljuk és kutassuk a klasszikus utcaszínházi formák lehetőségeit, amelyeket az utcai zenélés, az élőszobor, az interaktív bohócjáték, a cirkuszi mutatványok és a karnevál hordoz.
Az előadás egyik célja az adaptálhatóság, missziója pedig, hogy az adott vidéki kistelepüléseken képes legyen a helyi közösséggel együtt felidézni és megélni egyes régi, mára elfeledett vagy a múlt homályába merült ünnepeket. Ezáltal szeretnénk katalizálni az átmeneti állapotok közösségi rítusát.
Előadja a Sinum Színházi Műhely Egyesület független művészekből létre hívott társulata (Pécs).
A produkciót támogatja a Déryné és az Erasmus+ Program
A fotókat az előadásról Farkas B. Szabina készítette Szalatnakon, 2022. február 19-én.
